Kötelező
 |
információ |
 |
online díjkalkuláció és biztosításkötés |
Casco
|
információ |
|
online díjkalkuláció és biztosításkötés |
|
információ |
|
online díjkalkuláció és biztosításkötés |
|
információ |
|
online díjkalkuláció és biztosításkötés |
Fax:
06-1-413-3490
Levelezési cím:
1441 Budapest, Pf. 102
E-mail: info@biztositascentrum.com
INFORMÁCIÓK
Nem találja a megfelelő választ kérdésére? Bizonytalan az online szerződéskötést illetően? Nem jártas az online kereskedelemben? Itt minden kérdésére választ kaphat, minden kételyét eloszlatjuk. Ismerje meg az online szerződéskötés mibenlétét és szolgáltatásaink egyszerűségét!
Kösse meg biztosítását online a BiztosításCentrum.com segítségével!
Üzletszabályzat és Általános Megbízási Feltételek
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szerződéskötésének menete
Biztosítási feltételek gyűjteménye
Biztosítási szakszótár
Gyakran ismételt kérdések (Gy.I.K.)
Biztosítótársaságok és más hasznos weboldalak linkgyűjteménye
Biztosítási szakszótár
A biztosítási szakmába előforduló szavak és kifejezések gyűjteményét látja. Amennyiben nem tudja, hogy egy adott biztosítási kifejezés mit jelent, itt biztosan megtalálja.
A Á B C D E É F G GY H I Í J K L M N O Ö P R S SZ T Ú Ü V Z
A
abszolút önrészesedés: (levonásos önrész) a biztosító a szerződésben meghatározott önrészesedést - melynek mértéke százalékban, és/vagy összegben kerül meghatározásra - a kártérítési összegből levonja. Ha a kár összege az önrészesedés mértékét nem éri el, a biztosító nem fizet kártérítést. Ha a kár nagyobb, mint az önrészesedés, a teljes kár meghatározott százalékát, vagy a meghatározott összeget a kárból levonják, és azt a biztosított maga viseli.
adóigazolás: az adókedvezményben részesülő és érvényben lévő biztosítási szerződésekről a biztosító adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást ad ki a tárgyévet követő január hó 31. napjáig.
adózás és biztosítás: a biztosító szolgáltatásai nem minősülnek jövedelemnek, így a kifizetett összegek nem szja-kötelesek (kivéve a felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelempótló járadékokat). További lényeges kedvezmény a 10 évnél hosszabb tartamú élet- és nyugdíjbiztosítások éves díjának 20%-a, de maximum 50 ezer forint a számított adóból levonható, illetőleg visszaigényelhető.
ajánlat: a biztosítási igényt megfogalmazó és a szerződéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Az ajánlatot jogi értelemben soha nem a biztosító teszi, hanem a biztosítási védelmet kereső szerződő. Az ajánlat még nem szerződés, kétoldalú megállapodássá akkor válik, ha azt a biztosító elfogadja.
akaraton-kívüliség: a biztosítási baleset-fogalom lényeges eleme. Azt jelenti, hogy a biztosított akarat-elhatározása és a bekövetkezett biztosítási esemény között nincs okozati összefüggés.
aktív viszontbiztosítás: más biztosító kockázatainak viszontbiztosításba vétele, a kockázatok (egy részének) átvállalása. Loro viszontbiztosításnak is nevezik.
aktuárius: biztosítási matematikusi feladatokat is ellátó, kiemelt felelősségű szakember a biztosítóintézet apparátusában. Feladata különösen a kockázatarányos díjak kiszámítása, illetőleg a biztonságos működéshez szükséges matematikai feladatok (tartalékolás) elvégzése.
akvizíció: a biztosítások megkötésére irányuló üzleti tevékenység, módszerei a tájékoztatás, a meggyőzés, és az érvelés.
alap: a befektetéshez kötött életbiztosításoknál (unit linked) a biztosító a szerződő megtakarításait az által választott, eltérő kockázatú befektetési alapokba fektetik.
alapbiztosítás: a legfontosabb kockázatokra kötött biztosítási szerződés, amelyhez kiegészítő biztosítások is köthetők.
alapok árfolyama: a befektetéshez kötött életbiztosítások (unit linked) árfolyamát napi rendszerességgel meghirdetik a biztosítók. Az alapok árfolyama az ezeket alkotó értékpapírok árfolyamváltozásának függvénye.
alkusz: (bróker vagy makler) a biztosítási alkusz a biztosítási szerződést annak a félnek az írásbeli megbízása alapján közvetíti, aki a biztosítás létrejötte esetén a biztosított vagy a biztosítóval szerződő fél pozíciójába kerül. Az alkusz e tevékenységéért attól a biztosítótól jogosult díjazásra, amely az alkusz közvetítésével létrejött szerződésben a biztosítási kockázatot elvállalja. A biztosítási alkusz előkészíti a biztosítási szerződés megkötését. Tevékenysége kiterjedhet a megbízó képviseletében a szerződés megkötésére, a megbízó igényeinek érvényesítésében történő közreműködésre. A biztosító ez irányú meghatalmazása esetén jogosult a biztosítási díj átvételére, valamint a szerződés teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre. A biztosítási alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni. A biztosítási alkusz e kötelezettsége elmulasztásáért (alkuszi műhiba), - különösen a téves tanácsadásért - a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkozatok késedelmes továbbításáért felelős (2004-ben kb. 250 alkusz rendelkezik felügyeleti engedéllyel).
all risks: "minden kockázatra" kiterjedő biztosítás. A szerződés nem a biztosítási eseményeket, hanem csak a kizárásokat tartalmazza. A biztosító minden olyan kárt megtérít, amelyet nem zár ki. Általában a szállítmány-, géptörés- illetőleg az építési-szerelési biztosítások körében alkalmazott kockázatviselési forma.
alulbiztosítás: ha a vagyontárgy valóságos értéke meghaladja a szerződésben rögzített biztosítási összeget, következmény a pro rata térítés.
aránylagos kártérítés: pro rata kártérítés.
AUDATEX: Németországban kifejlesztett számítástechnikai program a gépjárműkárok, javítási költségek egységes megállapítására, illetőleg becslésére.
autoszelekció: önkiválasztás. A személyek azon törekvése, hogy fokozott veszélyeztetettségük, vagy veszélyérzetük esetén mihamarabb, és minél teljesebb körű biztosítási védelmet teremtsenek maguknak. Az ilyen igény természetes és méltányolható, nem úgy, mint az antiszelekció.
avultatás: a vagyontárgyak (például ingóságok, épületek, gépjárművek) értékének az időmúlás, illetőleg a fokozatos elhasználódás miatti értékcsökkenése, mértékét százalékban határozzák meg. Ha például egy gépkocsi - a kár időpontjában - 70%-os műszaki állapotú, és totálkárt szenved, a károsult az újkori érték 70%-ára tarthat igényt. A fennmaradó 30% az avultatás mértéke, amelyet a tulajdonosnak kell viselnie.
Á
állampapír: az államadóságot, illetőleg annak egy részét megtestesítő, a deficit finanszírozására kibocsátott értékpapír. Gyakorlatilag kockázatmentes befektetés, ezért a hatékony piacokon a legkisebb hozamot garantálja. A biztosítók befektetései jelenleg zömében az állampapírpiacon realizálódnak.
állomány: a biztosító érvényes biztosítási szerződéseinek összessége.
állomány-átruházás: jogi aktus, amelynek eredményeként az egyik biztosító egy másik biztosítónak adja át az állományát vagy annak egy részét. A kötelezettségek a továbbiakban az átvevő biztosítót terhelik, de a jogosultságok is megilletik.
állománydíj: egy adott időszakban érvényes biztosítások egyévi díja a biztosító statisztikáiban.
általános felelősségbiztosítás: a biztosító átvállalja, a biztosítottat a szerződésben meghatározott minőségében (például lakásbiztosításnál, mint az ingatlan tulajdonosát) terhelő, azon kártérítési kötelezettségeket, melyekért a magyar jog szerint a biztosított köteles helytállni. A biztosító kockázatviselése kiterjed a személysérüléssel okozott károk, a szerződésen kívül okozott dologi károk és az ezekre visszavezethető egyéb vagyoni károk miatt támasztott követelésekre.
általános szerződési feltételek (ÁSZF): törvény által szabályozott, minimális tartalmi kellékek, amelyeket minden biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell.
átdolgozás: folyamatos kockázatviselést garantáló, szerződéskötési megoldás, amelynek során a régi szerződés - közös megegyezéssel - megszűnik, az új pedig - ezzel egy időben - hatályba lép. Mivel két szerződésről van szó, a megoldás különbözik a szerződésmódosítástól.
átlagkár: üzletágon belül az összes kifizetett kár és a bekövetkezett biztosítási események hányadosa.
B
baleset: a biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső ok, amely vagyoni károsodást, személysérülést, betegséget, munkaképtelenséget, rokkantságot vagy halált okoz.
baleset-biztosítás: olyan biztosítási szerződés, amely a baleset bekövetkezése esetén nyújt szolgáltatást a biztosított, vagy annak halála esetén a kedvezményezett részére.
BBP-biztosítás: (BBP baleset betegség poggyász + asszisztansz) külföldi utazás vagy tartózkodás idejére szóló betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás, de a legtöbb ilyen módozat tartalmaz különböző segítségnyújtási szolgáltatásokat is.
befektetéshez kötött életbiztosítás: (unit linked) az életbiztosítási termékek új generációja, a vegyes életbiztosítások által nyújtott szolgáltatásokat ötvözi egy befektetési alap által kínálta lehetőségekkel. A szerződő által befizetett díjakat a biztosító a szerződő által kiválasztott befektetési alapokba fekteti, a lejáratkori kifizetés mértékét ezen alapok hozama határozza meg. A szerződő a tartam során igény szerint átirányíthatja megtakarítását a felkínált alapok között.
befektetési hozam: a díjtartalékokat a biztosító a pénzpiacon befekteti, és abból jelentős hozamra tesz szert. Mivel azonban a díjtartalék az "ügyfelek pénze", a hozamok minimum 80%-a a biztosítottakat illeti meg. A biztosító azonban ennél magasabb %-ot is "kiígérhet" ügyfeleinek. A kiígért hozamokon felüli rész a biztosítót illeti meg, hiszen a befektetésekkel költségei is felmerültek, valamint így válik érdekeltté a minél eredményesebb befektetésben.
belépési kor: életbiztosításoknál a biztosítási szerződés hatálybalépése évének és a biztosított születési évének a különbözete.
bemutatóra szóló kötvény: a kedvezményezett-jelölés során a szerződő úgy is rendelkezhet, hogy az esedékessé váló szolgáltatást a biztosító a kötvény bemutatójának fizesse ki. Ilyen esetben a biztosító nem vizsgálja, hogy a kötvény hogyan jutott a kedvezményezett birtokába, a kötvény kvázi értékpapírként funkcionál.
betegségbiztosítás: biztosítási szerződés, amelyben a biztosító azt vállalja, hogy a biztosított megbetegedése esetén meghatározott szolgáltatásokat teljesít, például viseli a kórházi ápolás költségeit, táppénz-kiegészítést vagy napi térítést nyújt stb. Helyesebb elnevezése egészségbiztosítás és ma már inkább ez az általánosan elfogadott.
betöréses lopás: a vagyonbiztosítási szerződésekben meghatározott biztosítási esemény - eltér a büntetőjogi meghatározástól. Fogalmi elemei általában a lezárt helyiségbe való erőszakos vagy lopott, illetőleg hamis kulccsal történő behatolás.
BIOSZ: Biztosító Intézetek Országos Szövetsége. 1919. február 17.-én alakította meg 35 hazai biztosítóintézet. Érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezetként működött egészen az 1949-es államosításig. A MABISZ elődje.
bizalmi orvos: a biztosító által megbízott szakértő orvos, aki közreműködik az élet-, nyugdíj- vagy balesetbiztosítási kockázatok elbírálásában. Titoktartási kötelezettség terheli, ez alól csak a biztosított, illetőleg az ajánlattevő adhat felmentést.
bizonyítási teher: eljárásjogi fogalom, amely azt szabályozza, hogy egyes tényeket kinek kell bizonyítani. A bizonyítás sikertelensége az igényérvényesítést kizárja. A biztosítási jogviszonyban a biztosítási esemény bekövetkezését, valamint a kár összegét mindig a biztosítottnak, a mentesülési ok fennállását pedig mindig a biztosítónak kell bizonyítania.
biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek szerinti csoportosítása. Két ága van: a nem-életbiztosítás (non-life) és az életbiztosítás (life).
biztosítási ágazat: a biztosítási ágon belül az azonos vagy hasonló kockázatok csoportja (például a nem-életbiztosítási ágon belüli ágazat a gépjármű-biztosítás).
biztosítási csalás: célzatos bűncselekmény, amelynek során a biztosítót tévedésbe ejtik, vagy tévedésben tartják, és ezzel kárt okoznak (Btk. 318. §). Büntetése két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
biztosítási díj: a biztosító kockázatviselésének ellenértéke, összegét és esedékességét a szerződés rögzíti. Ha az esedékességtől számított 30 nap elteltével (respiro) a díjat nem fizetik meg, a 30. napon a szerződés minden értesítés nélkül, automatikusan megszűnik, hacsak a felek nem állapodtak meg díjhalasztásban vagy hosszabb respiroban.
biztosítási érdek: vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában valamilyen okból érdekelt, vagy azt ilyen személy javára köti. Ha az érdek megszűnik - például a tulajdonos a vagyontárgyat eladta -, az érdekmúlás miatt a biztosítási szerződés is automatikusan megszűnik. Az érdekmúlás tényét mindig be kell jelenteni a biztosítónak.
biztosítási esemény: a szerződésben rögzített olyan jövőbeli esemény, amelynek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár. Meghatározásának egyik eszköze a kizárás. Biztosítási esemény lehet valamilyen károsító esemény (törés, betörés, tűz stb.), halál vagy életbiztosítások esetén egy meghatározott időpont elérése, balesetbiztosításoknál például testi sérülés, rokkantság.
biztosítási időszak: a szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Általában egy év, de lehet ettől eltérő is. A szerződés felmondásánál is nagy jelentősége van.
biztosítási összeg: a biztosítási szerződésben rögzített összeg, amely a biztosító szolgáltatásának felső határa (alulbiztosítás, túlbiztosítás).
biztosítási szaktanácsadó: megbízási szerződés alapján, díj ellenében nyújt a biztosítási tevékenységgel összefüggő szaktanácsot, biztosítási szerződést nem közvetíthet (2004-ben kb. 60 szaktanácsadó rendelkezik felügyeleti engedéllyel).
biztosítási tevékenység: szigorúan szabályozott gazdasági, pénzügyi tevékenység. Szerződésen, jogszabályon vagy tagsági viszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a biztosító megszervezi a veszélyközösséget, matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja a biztosítási díjat, meghatározott tartalékot képez, a kockázatokat átvállalja, és szolgáltatásokat teljesít. Biztosítási tevékenység csak előzetes engedélyével folytatható.
biztosítási titok: minden olyan adat, információ és tény, amely a biztosító, az Alkusz, vagy a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására és biztosítási szerződéseire vonatkozik. A felsorolt biztosításpiaci résztvevőket a titoktartási kötelezettség akkor is terheli, ha a szerződés - bármilyen okból - nem jött létre.
biztosítási törvény: 1996. január 1-én hatályba lépett magas szintű jogszabály. Teljes elnevezés: 1995. évi XCVI. törvény a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről. A biztosítás közjogának és állami felügyeletének szabályait tartalmazza.
biztosításközvetítő: a biztosítóintézet és a biztosítási védelmet kereső ügyfél között közvetítő személy, tevékenysége a biztosítási szerződés létrehozásában és fenntartásában való közreműködés. Munkájáért jutalékot kap. Pozícióját tekintve lehet ügynök vagy alkusz.
biztosító: biztosítási tevékenység folytatására jogosult szervezet. Szervezeti forma szerint háromféle lehet: biztosító részvénytársaság, biztosító szövetkezet vagy biztosító egyesület.
biztosító egyesület: önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon, egyesületi formában működő, biztosítási tevékenységet végző szervezet. Kizárólag tagjai részére nyújt - tagsági díj ellenében - biztosítási szolgáltatásokat. Tevékenységét a PSZÁF engedélyezi, és ellenőrzi működését is.
biztosító részvénytársaság: részvénytársasági formában működő biztosító. Csak névre szóló részvényt bocsát ki.
biztosító szövetkezet: szövetkezi formában működő biztosító, alapításához legalább 50 tag kell. Tevékenységét a PSZÁF engedélyezi, és ellenőrzi működését is.
biztosítópénztár: teljes nevükön: önkéntes, kölcsönös biztosítópénztárak. Biztosítási tevékenységet végző, sajátos egyesületi (pénztári) formában működő, non-profit szervezetek. A biztosítási jogviszony a pénztárba való belépéssel jön létre, gyakorlatilag tagsági viszony. Három típusa létezik: a nyugdíjpénztár, az egészségpénztár és az önsegélyező pénztár. Tevékenységüket a PSZÁF felügyeli.
biztosított: a biztosítási szerződés fontos alanya, az ő életét, testi épségét és vagyonát védi a biztosítás. A biztosított (vagy az általa kedvezményezett) jogosult a biztosító szolgáltatására, még akkor is, ha a díjat a szerződő fizeti. Ez alól kivétel a felelősségbiztosítás, mivel a felelősségbiztosítás alapján a biztosító közvetlenül a károsultnak nyújt kártérítést. A biztosított személye gyakran egybeesik a szerződővel.
blokk kötvény: egyszerű kockázat-elbírálású, tömeges biztosítási szerződések megkötését igazoló okirat. Az ajánlat aláírása egybeesik a kötvény átadásával, így a szerződés azonnal létrejön.
bonus: díjkedvezmény, amellyel a biztosító az ügyfél tartós kármentességét honorálja. A kedvezmény realizálódhat a díj egy részének visszafizetésével (például casco) vagy a következő évi díj csökkentésével (például kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás).
bróker: alkusz
C
captive biztosító: nagy ipari és kereskedelmi vállalatok által létrehozott biztosítótársaság, amely általában csak az alapítók biztosítási kockázatait vállalja, s azokat viszontbiztosításba adja.
casco: gépjárművek sajáthibás kárainak fedezetére szolgáló biztosítás. Az alapbiztosítás a töréskár, amely általában kiegészül az elemi károk és a lopás, üvegtörés illetőleg rongálás kockázatokkal is. Az autó casco a legismertebb, de van hajó casco, légijármű casco, stb. is.
cash-flow: elemzési módszer, amely célja a szorosan vett biztosítási tevékenység bevételeinek és kiadásainak az üzemkörön kívüli tevékenység (biztosítóknál például a tőkekihelyezés) eredményétől való elkülönítése.
coinsurance: együttbiztosítás.
CSÉB: a 60-as évek elején bevezetett csoportos élet- és balesetbiztosítási rendszer. Jellemzője az egységes díj, valamint a munkahelyi díjfizetés (levonás). Korszerűsített változatai már nemcsak tipizált igényeket elégítenek ki.
cselekvőképesség: jogképességnél szűkebb fogalom, azt jelenti, hogy a cselekvőképes (természetes vagy jogi) személy saját elhatározásából válhat jogviszonyok alanyává, maga vállalhat kötelezettséget, illetőleg jogosultságokat. Gyakorlatilag szerződéskötési képességet jelent. A természetes személy - főszabályként - 18 éves korától rendelkezik korlátlan cselekvőképességgel. Lásd még: cselekvőképtelenség, korlátozott cselekvőképesség.
cselekvőképtelenség: a cselekvőképesség hiánya. A cselekvőképtelen személy nem köthet szerződéseket, nevében törvényes képviselője jár el. Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki 12. életévét még nem töltötte be, vagy akit a bíróság - életkorától függetlenül - cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett.
CSOB: (családi otthonbiztosítás) lakásbiztosítás.
csúcskockázat: az átlagos rizikót jelentősen meghaladó kockázat. Bekövetkezése felboríthatja a veszélyközösség gazdálkodását, ezért ellene a biztosítók általában viszontbiztosítással védekeznek.
D
devizabiztosítás: olyan biztosítási szerződés, amelynek díját devizában kell fizetni, és a biztosító szolgáltatása is devizában jár.
díjelőírás: a naptári évben fizetendő biztosítási díj összege. Alacsonyabb mint az állománydíj, mert az évközben megkötött szerződések díjelőírásaiban csak annyi havi díj szerepel, amennyi a megkötéstől az év végéig még hátravan.
díjfelszólítás: az esedékes biztosítási díj megfizetésére irányuló írásbeli felszólítás a respiron belül. Ilyen esetben a biztosító kockázatviselése további 30 nappal meghosszabbodik.
díjfizetés: a biztosítási díj szerződésben vállalt megfizetése. A díj a biztosítási időszak egészére, egy összegben és előre esedékes, de a szerződések általában részletfizetést tesznek lehetővé. A díjfizetés elmulasztása a szerződés megszűnését eredményezi.
díjhalasztás: az esedékes díj későbbi időpontban történő megfizetésére vonatkozó megállapodás, amely csak írásban érvényes. A díjhalasztás tartama alatt a biztosító kockázatviselése fennáll.
díjkalkuláció: matematikai és statisztikai módszer, amellyel a biztosítói kockázat ellenértékét, a biztosítási díjat számítják ki.
díjkintlévőség: a biztosítók mérlegében aktívaként szereplő, a tárgyévben esedékessé vált, de be nem folyt díjak összege.
díjliberalizálás: a hatósági díjak átalakítása kockázatarányos, piaci díjakká. A verseny alapvető feltétele. A magyar biztosításügyben jelenleg csak a gépjárművek üzembentartóinak kötelező felelősségbiztosítása hatósági díjas.
díjmentes leszállítás: lehetőség az életbiztosítások fenntartására díjfizetés nélkül is. A tartam változatlan marad, a biztosítási összeg azonban az addig már befizetett díjak által fedezett mértékig (általában jelentősen) lecsökken.
díjmentesítés: a biztosítási esemény bekövetkezett (például rokkantság), de a "többi", még be nem következett biztosítási eseményre (például halál, elérés) a szerződés díjfizetés nélkül is hatályban marad.
díjnyugta: a biztosításközvetítő vagy a biztosító képviselője által kiállított okirat, amely a biztosítási díj befizetését igazolja. Csak a "személyes" díjbefizetéskor állítják ki, egyéb esetekben a biztosítási díj befizetését a befizetési csekk vagy a bankszámlakivonat igazolja.
díjszabás: az egyes biztosítási szerződésfajták alapdíjait, díjpótlékait, engedményeit tartalmazó díjtáblázat, tarifa.
díjtartalék: az életbiztosítási díjakból képzett elkülönített tartalék, amely a később bekövetkező biztosítási események (halál, elérés) kapcsán járó szolgáltatások fedezésére szolgál. A tartalékokat a biztosító befekteti, és a hozamok minimum 80%-át köteles visszajuttatni a biztosítottainak. Mód van a díjtartalék visszavásárlására is.
direkt biztosítás: vagyonbiztosítás, amely a tulajdonos vagy az érdekelt személy vagyontárgyait közvetlenül védi. Például épületek tűzbiztosítása, betörés-biztosítás, casco. A vagyonbiztosítások másik csoportja a felelősségbiztosítás.
diszkontálás: egy későbbi időpontban esedékes összeg értékének kamatos kamatozással történő kiszámítása.
dividenda: nem teljesen pontosan nyereségrészesedésnek is hívják. Azt az összeget jelenti, amelyet az életbiztosítási díjtartalékok befektetési többlethozamából a biztosítottaknak át kell engedni. A biztosítási törvény rendelkezései szerint ez ma minimum 80%.
E
egészségbiztosítás: betegségbiztosítás.
egészségi nyilatkozat: az élet- és betegségbiztosítások kockázat-elbírálását segítő kérdőív. A valóságnak megfelelő kitöltésével tesz eleget a biztosított a közlési kötelezettségének.
egyenértékűség: (ekvivalencia) az a kívánalom, hogy a biztosítási díjbevételek fedezzék az összes kifizetett szolgáltatást, a tartalékokat, a biztosító költségeit és méltányos mértékű üzleti hasznát.
egyezség: polgári jogi szerződés, amelyben a felek arról állapodnak meg, hogy a jogosult az egyezségben rögzített összeget követelésének végleges kielégítéseként elfogadja, és a további igényeiről lemond.
együttbiztosítás: (coinsurance) a kockázatok két vagy több biztosítóintézet által történő közös vállalása, előre meghatározott arányok szerint. A kötvényt a vezető biztosító állítja ki, és a lebonyolítást is elvégzi.
ekvivalencia: egyenértékűség.
elérési biztosítás: meghatározott tartamra kötött életbiztosítási szerződés, amelynek alapján a biztosító csak a tartam végén teljesít.
előszereteti érték: valamely vagyontárgy szubjektív értéke, amelyet személyi, érzelmi okok alapozhatnak meg. Például az elhunyt rokontól kapott, valójában jelentős dologi értéket nem képviselő tárgy. Az előszereteti érték megtérítése a biztosítási szerződés tárgya általában nem lehet.
előzetes fedezetigazolás: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz kapcsolódó dokumentum, amelyben a biztosító - az üzembentartó kérésére - előzetesen elvállalja a kockázatokat. Az előzetes fedezetigazolással oldható meg, hogy a vásárolt vagy a forgalomba helyezett gépjármű üzembentartója már akkor is rendelkezzék biztosítással, amikor a szerződést még nem kötötte meg (ezt azonban 15 napon belül pótolni kell).
első díj: az első biztosítási időszakra, vagy annak egy részére megállapított díj. Befizetése különös jelentőséggel is bír, a biztosítás hatálya, vagyis a biztosító kockázatviselési kötelezettsége csak akkor kezdődik meg, ha a szerződés létrejött és az első díj a biztosítóhoz beérkezett (vagy az első díj megfizetésére a felek halasztásban állapodtak meg).
EUROTAX: a gépjármű- és alkatrészárak katalógusa gyári, illetőleg piaci információk alapján.
exporthitel biztosítás: a külföldre irányuló áruhitellel kapcsolatos kockázatok biztosítása. Gazdasági kockázatok: például a vevő fizetésképtelensége, visszalépése. Politikai és árfolyamkockázatok: például embargó, háború, a követelés pénznemének inflációja.
extra tartozék: általában a casco biztosításoknál használatos fogalom. A biztosított vagyontárgy olyan tartozéka, amely a rendeltetésszerű használatot segíti, vagy komfortosabbá teszi. A vagyontárgy értékét, és így általában a biztosítási díjat is növeli.
É
életbiztosítás: olyan szerződés, amelyben a biztosítási esemény a biztosított halála, vagy meghatározott időpont (életkor, nyugdíjbavonulás, stb.) elérése. Az életbiztosítási összeg felvételére mindig a kedvezményezett jogosult (kedvezményezett a szerződés bizonyos szolgáltatásaira, maga a biztosított is lehet).
érdekmúlás: jogi hatást kiváltó tény a biztosítási szerződésben. Ha a biztosítási érdek megszűnik, a biztosítási szerződés is automatikusan megszűnik.
értékcsökkenés: a vagyontárgyban keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt, esztétikai, használati vagy forgalmi értékét csökkentő tényező (écs).
értékkövetés (indexálás): a biztosító a biztosítási szerződés értékének megőrzése illetve az alulbiztosítottság elkerülése érdekében évente, a biztosítás évfordulóját megelőzően a KSH adatai alapján indexálja (megemeli) a biztosítási összegeket. A biztosító indexált ajánlatát nem kötelező elfogadni, de ebben az esetben egy vagyonbiztosításnál fennáll az alulbiztosítottság veszélye.
F
faktoring: követelések ellenszolgáltatás fejében történő átruházása, "eladása".
felelősségbiztosítás: a biztosított által a mások vagyonában okozott károkra nyújt fedezetet. A kártérítési kötelezettség alól mentesíti a károkozót a szerződésben meghatározott esetekben. Lásd még: általános felelősségbiztosítás, munkáltatói felelősségbiztosítás, termék felelősségbiztosítás, környezetszennyezési felelősségbiztosítás, szakmai felelősségbiztosítás, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.
felmondás: a biztosítási szerződést bármelyik fél egyoldalúan is felmondhatja, de csak a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal írásban.
futamidő: A határozott időszakra megkötött biztosítási szerződés érvényességi tartamát jelenti.
függőkár: olyan biztosítási eseményből származó kár, amelyet a biztosítónak már bejelentettek, de a kárügy végleges lezárása még nem történt meg.
függőkár-tartalék: tételesen káronként képzett biztosítástechnikai tartalék, amelynek az a célja, hogy fedezetet nyújtson a függőkárokra.
G
garantált kamat: életbiztosítási szerződéseknél használt technikai kamatláb. A biztosító vállalja, hogy a biztosítási összeg fedezetére képzett díjtartalékhoz a szerződés tartama alatt legalább ekkora mértékű hozamot ír jóvá, még akkor is, ha a tartalék befektetésével elért hozam ennél kevesebb.
GY
gyorsított kárrendezés: számla nélküli kárszámítási és teljesítési eljárás, amikor a kárszemle során megállapítják a javítás és az egyéb károk becsült értékét, és azt a károsult - egyezséggel - követelése kielégítéseként elfogadja.
H
hijacking: személy-, illetőleg áruszállító eszközök erőszakkal, vagy fenyegetéssel történő hatalombavétele (például repülőgép-eltérítés).
hitelbiztosítás: a hitelezésből eredő kockázatok és károk fedezetéül szolgáló biztosítási forma. A biztosított mindig a hitelező.
hitelfedezeti biztosítás: a hitelintézet vagy a hitelező által - a tartozás biztosítékául - követelt biztosítási szerződés. A biztosított mindig az adós, aki az esetleges biztosítási szolgáltatást már a szerződéskötéskor a hitelezőre engedményezi.
hitellevél: a gépjármű-biztosítás területén - ma már egyre ritkábban - alkalmazott kárrendezési megoldás. A károsult nem készpénzt kap, hanem egy - a javítóműhelynek címzett - hitellevelet, amelynek alapján a javítást elvégzik, és utólag a biztosítóval, mint adóssal elszámolnak.
I
IBNR: (incurred but not reported) a biztosító által képzett tartalék, amelynek az a célja, hogy a már bekövetkezett, de még be nem jelentett károkra nyújtson fedezetet.
időszakos biztosítások: határozott időre kötött biztosítási szerződések. A biztosító csak a szerződésben naptárilag - év, hó, nap, óra, perc - megjelölt időszakra vállalja a kockázatot. Az időszak leteltével a szerződés automatikusan megszűnik.
indexálás: a szerződésben rögzített értékkövetési módszer, amelynek alapján a biztosítási díj vagy a biztosítási összeg meghatározott mértékkel automatikusan, a szerződés módosítása nélkül változik. Mértéke általában az inflációtól, vagy a hivatalos mutatóktól (például KSH) függ.
integrál (relatív) önrészesedés: a bagatell-károk kiszűrésének módszere. a minimális térítendő kárösszeg meghatározásával. Ha a kár az integrál önrész alatt marad, a biztosító nem térít, ha viszont fölötte van, akkor - levonás nélkül - megfizeti az egész kárt.
intervenció: a biztosító hivatalos lépése, amely az elmulasztott díjak beszedését, a biztosítási szerződés fenntartását szolgálja.
ismeretlen üzembentartó: ha a kárt gépjármű okozta, de az üzembentartó személye nem állapítható meg, a károsult kárát a MABISZ a kártalanítási számla terhére megtéríti. Nem térülnek meg azonban az ismeretlen üzembentartó által a gépjárműben, az útban, az út tartozékaiban, közművekben, valamint a reklámhordozókban okozott károk.
ittasság: a jogi és szerződési gyakorlatban a 0,8 ezrelékes véralkohol szintet elérő alkoholos befolyásoltság. A biztosítási szerződésekben általában mentesülési ok.
Í
írásbeliség: a biztosítási szerződések jogának egyik legfontosabb eleme. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok csak írásban érvényesek!
J
járadék: rendszeresen (általában havonként) esedékessé váló szolgáltatás, amelyet a járadékra jogosító körülmények fennállásáig, vagy élethossziglanig folyósítanak. A biztosító által folyósított járadék lehet járadékopción alapuló vagy jövedelempótló.
járadékopció: egyes életbiztosításoknál az a kikötés, amely szerint a biztosított vagy a kedvezményezett az esedékessé váló egyszeri biztosítási összeg helyett élethossziglan, vagy meghatározott időtartamon át rendszeres járadékra jogosult.
jármű önkényes elvétele: bűncselekmény (Btk. 327. §), amelyet az követ el, aki idegen járművet mástól úgy vesz el, hogy közben nem vezérli tulajdonszerzési szándék, csak például az időleges jogtalan használat. Ha a cselekmény tulajdonszerzési célzattal is párosul, akkor a minősítés lopás (Btk. 316. §).
jelzálog: az ingatlanokra bejegyzett jog, amely szerint a tulajdonos csak korlátozottan rendelkezhet a vagyontárgy felett. Általában a hitelek vagy egyéb követelések biztosítékául kötik ki, és bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyvbe).
jogalap-elbírálás: döntési folyamat, amelynek során a biztosító arról nyilatkozik, hogy a bejelentett káreset a szerződés szerint biztosítási eseménynek minősül-e, illetőleg nem áll-e fenn mentesülés. A jogalap-elbírálás során dönt a biztosító az esetleges kármegosztás alkalmazásáról is.
jogképesség: polgári jogi, sőt alkotmányjogi fogalom. Azt jelenti, hogy a jogképes (természetes vagy jogi) személy jogviszonyok alanya lehet, jogai, illetőleg kötelezettségei lehetnek (például örökölhet). Az ember születésétől a haláláig korlátozás nélkül jogképes. A jogi személyek megalakulásuktól megszűnésükig rendelkeznek jogképességgel.
jogosulatlan biztosítási tevékenység: önálló, nevesített bűncselekmény. Az követi el, aki biztosítási tevékenységet a biztosítási törvényben előírt engedély nélkül végez (Btk. 298/e. §).
jogvédelmi biztosítás: a szerződés a biztosított részére anyagi vagy természetbeni segítséget nyújt az ellene indított polgári-, büntető- és szabálysértési ügyekben. A szolgáltatás általában a költségek átvállalásával, ügyvéd állításával realizálódik.
jövedelempótló járadék: a károkozó vagy a felelősség-biztosítója által folyósított járadék, amely a károkozás miatt kiesett jövedelem pótlásával igyekszik helyreállítani az eredeti állapotot. Az ilyen járadék is jövedelem, ezért a személyi jövedelemadó számításánál figyelembe kell venni.
jutalék: a biztosító a biztosításközvetítő eredményes munkáját, a szerződés létrejötte vagy fennmaradása érdekében kifejtett tevékenységét jutalékkal honorálja. A jutalék megállapítható szerződésenként (darabjutalék), de általában a biztosítási összeghez igazodik.
K
kalózbiztosító: olyan biztosítóintézet, amely a hazai biztosítás-felügyelet engedélye nélkül folytat az országban biztosítási tevékenységet.
kamatrés: vagy kamatmarge. A technikai kamat és a befektetési hozam közötti különbség.
kárbejelentés: a biztosított hivatalos lépése, amellyel a biztosítási esemény bekövetkezését bejelenti a biztosítónak. A szerződés tartalmazza azt a határidőt, amelyen belül a kárbejelentést meg kell tenni. Elmulasztása a biztosító mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. A határidő elmulasztása nem jogvesztő.
kárenyhítés: a már bekövetkezett kárt, biztosítási eseményt károsító hatást csökkentő magatartás. Ellentétben a kármegelőzéssel ez a kötelezettség szerződési kikötés nélkül is terheli a károsultat!
kárgyakoriság: mutatószám, amely azt jelzi, hogy egy adott időszakban (általában egy év alatt) a biztosított személyek és tárgyak közül hánynál következett be biztosítási esemény.
kárhányad: a biztosító díjbevételének és a kifizetett károknak egymáshoz való arányát fejezi ki. Általában szerződéstípusonként, ágazatonként mérik.
kárkori érték: a biztosított vagyontárgy értéke a biztosítási esemény bekövetkezésekor.
kármegelőzés: olyan magatartás, amely a károk biztosítási események bekövetkezésének megakadályozására irányul. A kármegelőzési teendők a biztosítottat csak akkor terhelik, ha ezt a szerződésben kikötötték. Például a vagyonvédelmi berendezések alkalmazása a betöréskárok megelőzésére.
kármegosztás: a károkozásért való felelősség százalékos megosztása a károkozásban részt vevők között. Ha például a bekövetkezett ütközésért "A"-t 70%-ban, "B"-t pedig 30%-ban terheli a felelősség, akkor "A" (illetőleg felelősségbiztosítója) "B" kárának 70%-át, míg a "B" részes "A" kárának 30%-át köteles megtéríteni. A közrehatási százalékok összege természetesen nem haladhatja meg a 100-at.
káronszerzés tilalma: a károsultat a károkozó olyan helyzetbe köteles hozni, mintha a károkozás meg sem történt volna. A károsult nem gazdagodhat a károkozás kapcsán. Ha egy 70%-os műszaki állapotú gépkocsi totálkára esetén a károsult egy új (100%-os) autó értékét kapná, előnyösebb helyzetbe kerülne, mint a károkozás előtt. A káronszerzés tilos. A 30%-os különbözetet a károsultnak kell viselnie.
kártalanítási számla: a MABISZ által kezelt alap a garancia alap. Ebből térítik meg a biztosítással nem rendelkező gépjármű üzembentartók által okozott károkat. A számla fedezi az ismeretlen üzembentartó által okozott személyi sérüléses károkat is.
kedvezményezett: az életbiztosítási összeg felvételére jogosult, szerződésben megnevezett személy. Ez lehet maga a biztosított is (elérési biztosítás), vagy bármely személy, illetőleg a kötvény bemutatója is. Ha nincs megnevezett kedvezményezett, akkor a biztosított örököse lesz a jogosult. A kedvezményezett személye a szerződés tartama alatt írásban bármikor módosítható.
kedvezményezett jelölés: az életbiztosítási szerződés megkötésének egyik leglényegesebb mozzanata a kedvezményezett megnevezése. A kedvezményezettet a szerződő nevezi meg, ha a szerződő és a biztosított személye nem azonos, a szerződéskötéshez - így a kedvezményezett kijelöléséhez is - szükséges a biztosított hozzájárulása. A szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet is kijelölhet.
kettős biztosítás: ugyanazon vagyontárgyra vagy személyre kötött, egyidejűleg fennálló, azonos kockázatokra vonatkozó két szerződés. Vagyonbiztosítás esetében a második szerződés általában túlbiztosítást okoz, és így semmissé válik.
készpénzdíjas biztosítás: egyszeri díjas időszakos biztosítás, a szerződő a szerződéskötéskor megfizeti az egész - általában rövid - időtartamra szóló díjat. Ilyen például a BBP-biztosítás vagy a tanuló biztosítás.
kezesi biztosítás: biztosítási szerződés, amelyet a hitelfelvevő köt arra az esetre, ha fizetőképtelenség esetén nem tudna teljesíteni (törleszteni) a hitelezőnek.
KGFB: lásd kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.
kiegészítő biztosítás: az alapbiztosításhoz kötött, további kockázatokra vonatkozó biztosítási szerződés. Ha az alapbiztosítás megszűnik, megszűnik a kiegészítő szerződés is.
kizárás: a biztosítási esemény meghatározásának módszere. Egyes kockázatokat a szerződés kizár a biztosítási fedezetből, így bekövetkezésük esetén a biztosító nem fizet kártérítést, mivel a kizárt esemény - nem biztosítási esemény. Például a casco biztosítás térít a gépkocsi töréskára esetén, de kizárja a térítést, ha a törés versenyen, vagy arra felkészülés során következett be. A verseny közben bekövetkezett töréskár nem biztosítási esemény (mentesülés)!
kockázat: a kártokozó véletlen események bekövetkezésének lehetősége. A kockázatot káresélynek is nevezzük.
kockázat-elbírálás: elemzési, értékelési folyamat, amelynek során a biztosító arról dönt, hogy az ajánlatban rögzített kockázatot elvállalja-e, illetőleg milyen biztosítási díjért vállalja el.
kockázati díj: a biztosítási díj azon része, amely az átvállalt kockázatból származó károk fedezetéül szolgál. Ebből a díjrészből fizetik a biztosítottaknak járó szolgáltatásokat, s ebből képzik a függő károk tartalékait is. Nettó díjnak is nevezik, mert nem tartalmazza a vállalkozói díj részt.
kockázati életbiztosítás: meghatározott tartamra kötött életbiztosítási szerződés, amelynek alapján a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a biztosított - a tartam alatt - meghal.
kockázatkezelés: döntési és cselekvési folyamat, amelynek során a személyek vagy gazdálkodók felmérik és minősítik saját kockázataikat, illetőleg védelmi eszközöket rendelnek mellé.
kogencia: feltétlen érvényesülést kívánó szabály, amelytől nem lehet eltérni. A biztosítási szerződés vonatkozásában azt jelenti, hogy a felek a szerződésükben a Ptk. biztosításra vonatkozó szabályaitól - még egyező akarattal sem - térhetnek el. Pontosabban, az eltérésre csak akkor van lehetőség, ha az egyértelműen a szerződő vagy a biztosított érdekeit szolgálja!
kompozit biztosító: olyan biztosító, amely mind a life ág, mind a non life ág művelésére jogosult. A biztosítási törvény 1996. január 1-jei hatálybalépése után hazánkban kompozit biztosító nem alapítható. A hatálybalépés előtt már kompozit engedéllyel rendelkező biztosítók azonban mindkét ágat tovább művelhetik.
koremelés: a kockázat-elbírálási megoldás az életbiztosításoknál, amikor a biztosító - az orvosi vizsgálat alapján - a biztosított tényleges koránál magasabb életkor figyelembevételével állapítja meg a díjat.
korlátozott cselekvőképtelenség: a törvényi vagy bírói korlátozása. A korlátozottan cselekvőképes személy csak a mindennapi élet szokásos egyszerű ügyleteit kötheti meg törvényes képviselője nélkül. Korlátozottan cselekvőképes a kiskorú személy 12 és 18 éves kora közötti időszakban, illetőleg az is, akinek cselekvőképességét - életkortól függetlenül - ítélet korlátozza.
környezetszennyezési felelősségbiztosítás: a biztosító mentesíti a biztosítottat az olyan környezetszennyezéssel okozott károk megtérítése alól, amelyért a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
kötelező biztosítás: a biztosítási szerződés megkötése mindig önkéntes. Bizonyos esetekben azonban a törvény a biztosítási szerződés megkötését kötelezővé teheti. Legismertebb formája a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, de biztosításkötési kötelezettségük van például a magánnyomozóknak, állatorvosoknak, ügyvédeknek, utazási irodáknak is.
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás: Magyarországon gépjármű - és segédmotoros kerékpár - csak akkor vehet részt a forgalomban, ha üzembentartója érvényes felelősségbiztosítással rendelkezik. A biztosítás bármelyik - ilyen üzletággal foglalkozó - biztosítónál megköthető. A szerződés megkötését a hatóságok ellenőrzik. Ha az üzembentartó a díjat nem fizeti meg, az esedékességtől számított 30. napon a szerződés automatikusan megszűnik (respiro). Az üzembentartó által okozott károkat a kártalanítási számla terhére ilyenkor is megfizeti a MABISZ, de a kifizetett kártérítési összeget a károkozótól visszaköveteli (regressz).
kötvény: az ajánlat elfogadását és a szerződés létrejöttét igazoló okirat (a szerződés megkötését igazoló vény). Nem minősül értékpapírnak, elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható. Csak egyetlen esetben "viselkedik" az értékpapírokhoz hasonlóan, ha az életbiztosítás kedvezményezettje a kötvény bemutatója.
kötvénykölcsön: az életbiztosítási szerződések alapján a biztosító által a visszavásárlási összeg erejéig nyújtott kölcsön.
közlési kötelezettség: a biztosított a szerződéskötéskor a kockázatvállalás szempontjából lényeges, valamennyi körülményt köteles közölni a biztosítóval. Ezt a biztosító általában kérdőívekkel, adatlapokkal segíti. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, vagy valótlan tényeket közöl, a biztosító mentesülésre hivatkozhat (változásjelentési kötelezettség).
közös kár: a hajózásban használatos fogalom. Olyan kár, amely a kapitány utasítására a hajónak vagy a rakománynak közös veszélytől való megmentése, illetőleg a kár enyhítése érdekében keletkezett. Ezeket a károkat az érintettek közösen, arányosan viselik.
közraktárjegy: a fogyasztási javak tárolásához kapcsolódó, hitelezési tevékenységet segítő értékpapír. A tulajdonos közraktárban helyezi el áruját, amelyről közraktárjegyet állítanak ki. Ez két részből áll, az árujegyből, amely a rendelkezési jogot testesíti meg, és a zálogjegyből, amely a felvett hitel árufedezetét igazolja. A két értékpapír egymástól függetlenül is forgalomképes, de a közraktár az árut csak a két értékpapír együttes bemutatása esetén adja ki.
közvetlen perlés: felelősségbiztosítás esetén a biztosító közvetlenül a károsultnak teljesít. Ha azonban perre kerül a sor, a károsultnak a károkozó ellen kell pert indítania. Egyetlen kivétel a gépjárművek üzembentartóinak felelősségbiztosításából származó követelése esetén a biztosító közvetlenül is perelhető.
L
lejárat: a biztosítási szerződésben naptárilag megjelölt időpont, amikor a szerződés megszűnik, vagy a szolgáltatás esedékessé válik. Például elérési életbiztosítás.
lízing: olyan bérbevételi, illetve bérbeadási tevékenység, amelynek során a bérlő valamely vagyontárgyat a lízingtársaságtól használat céljára, előre meghatározott időtartamra bérbe vesz. A lízingbe vevő rendszeres, a szerződésben rögzített lízingdíj fizetésére kötelezett. A futamidő után a vagyontárgy a lízingbe vevő tulajdonába megy. A lízingdíj költségként számolható el.
Lloyds: sajátosan szervezett biztosítási piac, de gyakorlatilag nem biztosítótársaság! A szindikátusokba tömörülő name-ek (nevek) a brókerek közvetítésével vállalják el a kockázatok meghatározott részét. A "nevek" csak az általuk vállalt kockázat erejéig felelnek.
M
MABISZ: Magyar Biztosítók Szövetsége (www.mabisz.hu). 1990. november 14.-én alakult országos szakmai érdekképviseleti szervezet. Az érdekvédelmi tevékenységen túl egyes szakmai feladatok ellátását koordinálja (oktatás, informatika, kármegelőzés). A MABISZ kezeli a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz kapcsolódó kártalanítási számlát, valamint működteti a nemzeti zöldkártya büro-t. A havonta megjelenő biztosítás szemle című szaklap kiadója.
malus: pótdíj, amelyet a biztosító akkor alkalmaz, ha ügyfele - a biztosítási időszakon belül - igénybe veszi a biztosítási szolgáltatást, például egy vagy több kárt okoz. A malus a következő időszak díjait növeli.
manipuláció: a biztosítási szóhasználatban szakkezelést jelent, amelynek során a beérkezett ajánlatban jelzett kockázatokat a biztosító elbírálja, megállapítja a díjat, és kötvényt állít ki.
maradékjogok: olyan, az életbiztosítási szerződésekben rögzített jogosultságok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetőleg a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetén is fennmaradnak (visszavásárlás, díjmentesítés).
maradványérték: a totálkárossá vált vagyontárgyak roncsainak, gazdaságosan már nem javítható maradványainak értéke, amelyet a kárkori értékből le kell vonni.
mentesülés: Ha a biztosítási esemény bekövetkezett, a biztosító csak akkor mentesülhet a fizetés alól, ha a kárt a biztosított vagy a szerződő, illetőleg a közös háztartásban élő hozzátartozó(k) szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozták. A súlyos gondatlanságot megvalósító tényállásokat a szerződés rögzíti (például ittas vezetés). A mentesülési okot mindig a biztosítónak kell bizonyítania, arra a biztosított nem kötelezhető.
minimális díj elve: a biztosítási törvény által rögzített szabály, amely szerint a biztosítónak legalább olyan mértékű díjat kell kalkulálnia, amely előreláthatóan fedezetet nyújt valamennyi vállalt kötelezettség teljesítésére, és a biztosító költségeire (nyereséget, hasznot nem kötelező kalkulálni).
módozat: meghatározott kockázatokra kidolgozott biztosítási szerződések
múlékony sérülés: olyan - általában baleseti eredetű - testi sérülés, amely maradandó egészségkárosodás nélkül gyógyul.
munkáltatói felelősségbiztosítás: a biztosítási szerződés alapján a biztosító - a munkáltató helyett - megtéríti azokat a károkat, amelyekért az üzemi baleset, esetleg foglalkozási megbetegedés miatt felelősséggel tartozik.
N
nagy életbiztosítás: egyénileg kötött - általában nagy biztosítási összegre szóló - életbiztosítás, amelynek megkötését a biztosító orvosi vizsgálathoz, de legalább egészségügyi nyilatkozat tételéhez köti.
nagy számok törvénye: matematikai törvényszerűség, amely a biztosítás gyakorlatában azt jelenti, hogy minél nagyobb a veszélyközösség létszáma, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy egy meghatározott időszakon belül a vártnál több vagy kevesebb veszélyközösségi tagot ér károsodás.
nem vagyoni kár: a károkozónak (felelősségbiztosítónak) a bizonyított vagyoni károkon túl a károsult nem vagyoni kárait is meg kell térítenie. Ilyen károk adódhatnak például súlyos esztétikai sérülésekből, az életvitel elnehezüléséből, a hozzátartozók elvesztési miatti traumákból.
nem-életbiztosítás: az életbiztosítási ágba nem tartozó ágazatok, például vagyonbiztosítás, felelősségbiztosítás.
néphalandósági tábla: a népszámlálás adatai alapján összeállított halandói tábla. Emellett a biztosítók select halandósági táblát is készítenek.
no fault: nálunk nem alkalmazott felelősségbiztosítási megoldás, amelynek alapján a károsult - személyi sérülés esetén - akkor is kártérítéshez jut, ha ő volt a felelős.
non-life ág: a nem-életbiztosítási ág angol elnevezése.
O
objektív felelősség: vétkesség nélküli felelősségi forma.
objektív kockázat-elbírálás: a kockázat-elbírálás olyan módszere, amikor a biztosító tárgyi ismérvek alapján (például tűzveszélyesség foka, vagyonvédelmi berendezések minősége, az épület szerkezete és anyaga, stb.) ítéli meg kockázatának súlyosságát.
Ö
önbiztosítás: pontatlan szakmai zsargonszó. Azt a magatartást jelenti, amikor a személy pénzeszközök vagy áruk tartalékolásával próbálja a kockázatból eredő károkat közömbösíteni.
öngondoskodás: olyan előrelátó, tervszerű emberi magatartás, amely a bizonyosan bekövetkező, vagy a váratlan események vagyoni hatásait igyekszik kiküszöbölni. Egyik eszköze a biztosítás.
önrészesedés: a kár azon része, amelyet a szerződés alapján a biztosított magára vállal. Minél nagyobb a vállalt önrészesedés, annál alacsonyabb lesz a biztosítás díja. Fajtái az abszolút önrészesedés és az integrál önrészesedés.
P
passzív viszontbiztosítás: a biztosító által elvállalt kockázatok viszontbiztosításba adása, szétporlasztása. Nostro viszontbiztosításnak is nevezik.
pénzmosás: az illegálisan - főleg a feketegazdaságból - származó pénzek banki és biztosítási csatornákon való átfuttatása és "legalizálása".
premier risque: a francia kifejezés (fordítása: első kockázatra szóló biztosítás) a magyar terminológiában határösszeg-biztosításként honosodott. A biztosító a szerződésben rögzített határösszeg erejéig téríti a károkat, és nem vizsgálja az esetleges alulbiztosítást. Ha a biztosított a lakásban tartott 500 ezer forint értékű ékszereit - határösszeg biztosítással - 100 ezer forintra biztosítja, és minden ékszert ellopnak, a biztosító csak 100 ezer forintot fizet, de nem alkalmaz pro rata térítést.
pro rata: alulbiztosítás esetén a biztosító a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan mértékben, ahogy a tényleges érték aránylik a biztosítási összeghez.
PSZÁF: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (www.pszaf.hu).
R
reaktiválás: a díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződések - eredeti tartalommal történő - újbóli hatálybaléptetése. Feltétele általában az elmulasztott díjak pótlólagos befizetése. Csak akkor van rá lehetőség, ha a szerződésben kifejezetten kikötötték!
regressz: visszakövetelési jog. Ha a biztosító a más által a biztosítottnak okozott kárt a direkt biztosítás alapján megtérítette, ezt az összeget a károkozótól visszakövetelheti. Ha a károkozó ellen pert indít, az ügyfél többletigényét is érvényesíteni köteles, sőt a biztosítottat elsőbbség illeti meg, ha a befolyt összeg nem elegendő mindkettejük igényének kielégítésére. Visszakövetelési joggal élhet a biztosító a felelősségbiztosítás esetén is, ha biztosítottja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta a kárt. A károsultat azonban mindig kártalanítani kell!
rendelkezési jog: az élet- és nyugdíjbiztosítások személyi jövedelemadó-kedvezményével összefüggő fogalom. Gyakorlatilag az ügyfél által kezdeményezett szerződés megszüntetését jelenti (például visszavásárlás, értékesítés, díjnemfizetés miatti megszűnés). Ha erre a szerződéskötéstől számított 10 éven belül kerül sor, akkor az adókedvezményt - pótlékokkal együtt - vissza kell fizetni.
rendszámegyezmény: az európai országok zöménél még a zöldkártya bemutatására sincs szükség, mert az államok a magyar forgalmi rendszámot, és a "H" országjelet a felelősségbiztosítás igazolásául elfogadják. Fontos tehát a "H" országjel is, azt nem pótolja a rendszámtáblán lévő "H" betű!
reponálás: az életbiztosítási ajánlat elbírálásának függőben tartása. A reponálásról az ajánlattevőt írásban értesíteni kell. A reponálási tartam - általában 6 hónap - letelte után is csak akkor jöhet létre a biztosítás, ha a szerződő új ajánlatot tesz.
respiro: a biztosítás díj esedékességétől számított időszak, amely alatt a biztosító "várja" a díjat. Elmulasztása a szerződés megszűnését eredményezi. Tartama általában 30 nap, de a felek ennél hosszabb respiro-ban is megállapodhatnak. Rövidebben azonban nem (kogencia)!
részleges kár: a biztosított vagyontárgy olyan mértékű károsodása, amely javítással, esetleg a sérült részek pótlásával még helyreállítható, és ez mind műszakilag, mind gazdasági szempontból indokolt. Ellentéte a totálkár.
risk management: kockázatkezelés.
S
select halandósági tábla: a biztosítók által a biztosítottakról készített halandósági tábla. Értékei a szerződéskötést követő első 3-5 évben kedvezőbbek a néphalandósági tábla adatainál, ennek oka a biztosítók kockázat-elbírálása.
stornó: törlés.
SZ
szabad bizonyítás: feltétlen érvényesülést kívánó eljárási alapelv. Azt jelenti, hogy a tények bizonyítására megkötöttség nélkül minden bizonyíték felhasználható, (tanúnyilatkozat, dokumentum, okmány, fénykép, hivatalos tudomás, stb.), természetesen csak akkor, ha tartalma valós.
szakmai felelősségbiztosítás: olyan felelősségbiztosítási szerződés, amely alapján a biztosító azokat a károkat téríti meg, amelyek a szerződésben nevesített szakma vagy hivatás (például orvos, gyógyszerész, könyvvizsgáló, bróker) folytatóját terhelik olyan károkozás kapcsán, ahol a felelősségük megállapítható.
szavatolótőke: a biztosító saját tőkéje, amely arra szolgál, hogy a biztosító akkor is eleget tudjon tenni kötelezettségeinek, ha azokra a beszedett díjak és a tartalékok nem nyújtanak fedezetet.
szerződés létrejötte: az ajánlat biztosító általi elfogadása. Erről a biztosító kötvényt állít ki. Ha az ajánlatra a biztosító 15 napon belül nem reagál, a szerződés automatikusan létrejön!
szerződés megszűnése: jogi tény, amely azt eredményezi, hogy a szerződés, és az abban foglalt kétoldalú kötelmek megszűnnek. A biztosítási szerződés megszűnhet időszakos biztosításoknál a tartam lejártával, a díjfizetés elmulasztásával, érdekmúlással vagy felmondással.
szerződésmódosítás: a szerződő felek egybehangzó nyilatkozatán alapuló változás, amelynek során csak a szerződés egyes részei (például a díj) módosulnak, a többi pedig változatlan tartalommal hatályban marad (átdolgozás).
szerződő: a biztosítási szerződés kulcsszereplője. Ő kezdeményezi a szerződéskötést ajánlattal, ő jogosult a jognyilatkozatok tételére, és a biztosító is hozzá intézi azokat. Ő köteles a díjfizetésre is. Személye gyakran egybeesik a biztosítottal.
szubjektív kockázat-elbírálás: a kockázat-elbírálás olyan módszere, amikor a biztosító anyagi szempontok alapján (például az ajánlattevő vagyoni és személyi viszonyai) mérlegeli kockázatának súlyosságát.
T
társadalombiztosítás: kötelező biztosítási forma. Az államháztartás része, nyugdíj és egészségügyi szolgáltatásokat nyújt. A magánbiztosítástól elkülönült intézményrendszere van, forrásait zömében a munkavállalók járulékfizetési kötelezettségeiből fedezik. Alapelve a szolidaritás, tényleges biztosítási jellemzőkkel nem rendelkezik. Gyakorlatilag egy központi elosztórendszer.
tartamengedmény: a több évre megkötött biztosítások szerződőinek adott díjengedmény. Idő előtti megszűnés esetén a biztosító az engedményeket jogosult visszakövetelni.
technikai kamat: számításszerű kamatláb, amelyet a biztosító az életbiztosítási díjkalkulációnál és tartalékszámításnál alkalmaz. Minimális mértékét jogszabály állapítja meg (kamatrés).
telítettség: biztosításstatisztikai alapszám, amely azt mutatja, hogy az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közül hány százalék rendelkezik - az adott kockázatra vonatkozó - biztosítási fedezettel.
termékfelelősség-biztosítás: olyan felelősségbiztosítás, amely a termék előállítóját, forgalmazóját, illetőleg a szolgáltatás nyújtóját mentesíti a hibás áru vagy szolgáltatás által másnak okozott károk megtérítése alól.
területi hatály: földrajzilag, helyrajzilag vagy természetben meghatározott fogalom, a biztosítási szerződésben azt jelenti, hogy a biztosító csak a meghatározott területen bekövetkezett biztosítási eseményekre visel kockázatot.
totálkár: a biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése, eltűnése, vagy olyan mértékű károsodása, hogy a helyreállítás, vagy a javítás már nem gazdaságos (maradványérték).
törlés: a biztosítási szerződések bármely okból való megszűnése, illetőleg ezen szerződéseknek a biztosítói nyilvántartásból való kivétele (stornó).
törlésértesítő: a törlés tényének írásban való közlése a szerződővel. A törlésértesítő kiküldését a jogszabály nem teszi kötelezővé a biztosító számára.
tőkésítés: a felelősségbiztosítás alapján folyósított járadék egyösszegű megváltása a jogosulttal kötött egyezség alapján. Az így számított tőke mértéke függ a havi járadék összegétől, valamint a jogosult életkorától.
túlbiztosítás: ha a biztosítási összeg nagyobb, mint a vagyontárgy tényleges értéke, a biztosítási szerződésnek az a része, amely a tényleges érték fölötti összegre vonatkozik - semmis. Totálkár esetén a biztosító térítési kötelezettségének felső határa a tényleges érték lesz a káronszerzés tilalma miatt. Kivétel az újérték-biztosítás.
Ú
újérték-biztosítás: a túlbiztosítás a biztosítási szerződésben tilos, a károsult nem kaphat több térítést, mint a vagyontárgy kárkori értéke. Ez alól kivétel amikor a biztosítás valamely vagyon várható értékére szól (például a növények hozama), vagy a biztosító az új állapotban való beszerzés költségeit vállalja. Ilyenkor nincs avulás. A lakás- és épületbiztosítások mindig az újértékre szólnak.
Ü
ügyfélvédelmi alap: a biztosítók által létrehozott alap, amelynek az a funkciója, hogy az egyes biztosítók esetleges felszámolásakor az ügyfelek követeléseinek kielégítését segítse.
ügynök: a biztosító megbízottjaként tevékenykedő biztosításközvetítő. A biztosítóval létesített munkaviszony vagy megbízási szerződés alapján dolgozik. Csak az ajánlat, illetőleg a biztosítási díj átvételére jogosult, a szerződés megkötésére azonban nem! Ilyen joga csak a vezérügynöknek van. Megbízotti minőségben való károkozásáért a biztosító felelős.
üzemi baleset: a biztosítottat a foglakozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben ért baleset. Az üzemi balesetért a legtöbb esetben a munkáltató felelőssége állapítható meg.
V
vagyonbiztosítás: olyan biztosítási forma, amely a biztosított vagyonában bekövetkezett kárt pótolja a szerződésben rögzített módon. Vagyonbiztosítást csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt.
vállalkozói díj: a biztosítási díj azon része, amely a biztosító költségeinek a fedezetéül, valamint az üzleti nyereség forrásául szolgál. A kockázati díj és a vállalkozói díj összege teszi ki a bruttó díjat.
valorizáció: a pénz értékállandóságának változása miatt inflálódott élet- és nyugdíjbiztosítási összegek - jogszabályon alapuló - utólagos felértékelése.
változásjelentési kötelezettség: a szerződés tartalmazza azokat a lényeges körülményeket, amelyek megváltozását a biztosítónál írásban be kell jelenteni. Ennek elmulasztása később a biztosító mentesülését eredményezheti.
várakozási idő: az életbiztosítási, betegségbiztosítási szerződéseknél alkalmazott feltétel, amelynek alapján az egyes kockázatokat (halál, betegség) a biztosító csak egy későbbi időponttól vállalja (például 6 hónap).
vegyes életbiztosítás: ötvözi a kockázati életbiztosítás és az elérési életbiztosítás elemeit. A biztosító a tartam alatt bekövetkezett halál esetén és az elérés esetén is teljesít.
veszélyes üzem: olyan tevékenység folytatása, amely gépek működtetése, energia, vegyi anyagok vagy sajátos technológiák, stb. alkalmazása miatt az esetleges károkozás szempontjából fokozott veszéllyel jár. A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatója az okozott kárért vétkességre való tekintet nélkül felel.
veszélyközösség: az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek csoportja.
veszélynem: természeti, társadalmi vagy gazdasági esemény, amely kárt, illetőleg veszteséget okozhat. Veszélynemek például a tűz, vihar, jégverés, halál, baleset, betegség, betörés, stb.
vétkesség: felelősségi kategória, akkor áll fenn, ha a kár okozója nem úgy járt el, ahogy az adott esetben általában elvárható.
vezérügynök: olyan ügynök, akinek a biztosító teljes körű felhatalmazást adott nemcsak az ajánlat átvételére, hanem a szerződés megkötésére és a kötvény kiállítására is.
visszavásárlás: az életbiztosítási szerződések - lejárat előtti - megszüntetésének egyik módszere. Ilyenkor a biztosító - a szerződésben rögzített mértékben - a díjtartalékot visszafizeti. Különösen a szerződés első éveiben előnytelen ezzel a módszerrel élni.
visszkereset: a kifizetett biztosítási szolgáltatás visszakövetelése a károkozótól (regressz).
viszontbiztosítás: a biztosító által vállalt kockázatok biztonságos kezelésének egyik módszere. A biztosító által másik biztosítóval kötött szerződés, amelyben a viszontbiztosító azt vállalja, hogy a befolyt díj egy részének átengedése fejében a károkból is részesedni fog. Különösen a nagy összegű, vagy tömeges (katasztrófakárok) kezelésére alkalmas módszer.
Z
záradék: a típusszerződéseket kiegészítő, kétoldalú megállapodás, a biztosítási szerződés szerves része.
zöldkártya: nemzetközi gépjármű-biztosítási bizonylat, amely azt igazolja, hogy az üzembentartó a hazájában olyan felelősségbiztosítással rendelkezik, amely érvényes a külföldön (Európában) okozott károkra is. A zöldkártyát a felelősségbiztosító - kérésre - állítja ki, és annak bemutatását a fogadó ország a határon megkövetelheti (rendszámegyezmény). Vigyázat, nem azonos a környezetvédelmi vizsgálatot igazoló zöldkártyával!
 |